Hogyan védekeznek a méhek a természetes ellenségeik ellen II.

Ezúttal nem Ázsiába kalauzolnánk el titeket, hanem maradunk országon belül. A hazai méhek egyik, ha nem legnagyobb természetes ellensége a gyönyörű, színpompás madár a gyurgyalag, másnéven méhészmadár, amely 2013ban az év madara lett kishazánkban. A gyurgyalag országosan nem szaporodott el túlságosan, ezért fokozottan védett faj. A madár természetvédelmi értéke példányonként százezer forint. A  méhek és darazsak fullánkját a méregmiriggyel együtt kitépi és ezután nyeli le. Átlagosan napi 250 darab méhet fogyaszt el. Az utóbbi években a növényvédelem, a környezetszennyezés és a klímaváltozás a hazai rovarvilágot erősen meggyérítette, de a madaraknak táplálék kell. Nemcsak a kijáró méheket eszik meg a gyurgyalagok, hanem a párzásra induló méh­anyákat is elfogyasztják, ami a méhésznek különösen nagy veszteség. Lassabban repülnek, mint dolgozó társaik, hiszen testük nagyobb, így könnyű prédát jelentenek. A leggyakoribb hiba, amit a méhészek elkövetnek, hogy a kaptárakat a gyurgyalagok fészkelőhelye közelébe telepítik. A méhek illetve darazsak mindössze egy módon tudnak védekezni ezek ellen a csodálatos madarak ellen, a fullánkjukkal, viszont ami különösen megnehezíti a dolgukat, hogy ez a madár egy bizonyos szinten csípés álló…

 

Forrás: feol.hu

Kép forrása: kronikaonline.ro